Az éjszaka sikolyaiból és tehetetlen, izzó bosszújából egy árny kelt életre, egy sötét legenda, amely halhatatlan Démonként tör elő pillanatokra a feketeségből, hogy törvényei szerint magával ragadja azokat, akik megérdemlik. Ám sokat megélt, legyőzött, majd ismét felülkerekedő Batman ezúttal egy meglepő ellenféllel találja szembe magát: a titokzatos, arcokat gyűjtögető gyilkos önmagára emlékezteti. Ráadásul nem is most találkozik vele először: réges-régen, mielőtt Denevéremberré lett volna és amikor még harcművészeteket kutató tizenéves vándor volt, Japánban, gyermekkori szerelménél megszállva már találkozott egy különös éjszakán ezzel a teremtménnyel. És most nem csak a lény, de a lány is visszatért.
Nacume Josinori: Halotti maszk című műve (Mangakák nyugaton rovatunk második szereplője) kétségtelenül manga, még ha eredetileg nyugaton is adták ki. Történetében rengeteg ismerős elem felfedezhető a manga rajongóknak, például a drámai csúcspont és a küzdelem tetőpontján egy kis flashbackkel összekötött megvilágosodás, az idilli, mosolygós múlt és a nehéz jelen szembe állítása vagy akár a sémákat túlzással gúnyoló, önreflexív poénok. (Az egyik szereplő szörnyé válik egy maszk felvétele után, felüvölt, háttérben villámlás, dörgés… Majd kiderül, hogy csak hülyéskedett.).

Az elemzőbb kedvűeknek érdekes lehet még, hogy a szerző, miként mutatja be Japánt és miért válhat Batman a keleti kultúra méltóbb képviselőjévé, mint a tényleg onnan származó harcosok. De sok olyan probléma is, mint az önfeláldozás vagy az énkeresés is feltűnik a műben, igaz az erős felütések ellenére a megoldások általában elég átlagosak, ha nem is gyengén kivitelezettek.
A rajzok szintén egy anime hangulatát adják: gyakoriak az üres hátterek, apró gesztusokon elidőző képkockák, mozgásvonalakkal izgalmasabbá tett, rajzoló által kiélvezett akció képsorok. Mindamellett igényes, érdekes, egyedül az idős Batman szögletes álla túlzó egy csöppet. Külön figyelmet érdemel az egyik első duplaoldal, ahol a denvérember mítosz gonoszait láthatjuk mangában. Kétarc kifejezetten jóképű és öt nagyon csábos női ellenség is feltűnik, akiknek az összegyűjtése szintén kicsit mangás kielégítése a fiús vágyaknak: Batman mellett ritkán jellemzőek a női szereplők, ezek után a rajzok után, nehéz megérteni, hogy miért, ha egyszer ilyen dögösek.
A magyar kiadás egy kötetben, manga irányban (jobbról balra) adta ki a történetet, egyedül pár dupla oldal van tönkretéve (a korábban tárgyalt csajos kép nem számít ide). Ugyanis, amikor a szereplő a két oldal közepén áll, teljesen eltűnik a könyv ragasztásától, a könyv kötését így a képek sínylették meg.
Az élmény összességében jó, nem érzi úgy az ember, hogy hiába töltötte az időt az olvasással, a mű hozza amit hoznia kell, de a nagy megdöbbenésre vagy katarzisra senki se számítson, meghatározó vagy kötelező olvasmánynak túlzás lenne nevezni. Batman egy kalandja a manga földjén vagy a manga kikacsintása Gotham cityre. Következmény nélküli érdekesség, unalmas délutánokra garantált szórakozás.