Legfrissebb bejegyzések 2. oldal RSS Hozzászólások mutatása | Billentyű parancsok

  • MacGuru 00:13 on November 22, 2011 Permalink
    Címkék: , ,   

    Imádom a Touhou OST-ket, viszont egy dolgot nem feltételeztem volna róluk: hogy ezek a számok ember által lejátszhatóak fizikai hangszeren 😀

     
  • hummogo 16:10 on November 12, 2011 Permalink
    Címkék: , Batman, Halotti maszk,   

    Az éjszaka sikolyaiból és tehetetlen, izzó bosszújából egy árny kelt életre, egy sötét legenda, amely halhatatlan Démonként tör elő pillanatokra a feketeségből, hogy törvényei szerint magával ragadja azokat, akik megérdemlik. Ám sokat megélt, legyőzött, majd ismét felülkerekedő Batman ezúttal egy meglepő ellenféllel találja szembe magát: a titokzatos, arcokat gyűjtögető gyilkos önmagára emlékezteti. Ráadásul nem is most találkozik vele először: réges-régen, mielőtt Denevéremberré lett volna és amikor még harcművészeteket kutató tizenéves vándor volt, Japánban, gyermekkori szerelménél megszállva már találkozott egy különös éjszakán ezzel a teremtménnyel. És most nem csak a lény, de a lány is visszatért.
    Nacume Josinori: Halotti maszk című műve (Mangakák nyugaton rovatunk második szereplője) kétségtelenül manga, még ha eredetileg nyugaton is adták ki. Történetében rengeteg ismerős elem felfedezhető a manga rajongóknak, például a drámai csúcspont és a küzdelem tetőpontján egy kis flashbackkel összekötött megvilágosodás, az idilli, mosolygós múlt és a nehéz jelen szembe állítása vagy akár a sémákat túlzással gúnyoló, önreflexív poénok. (Az egyik szereplő szörnyé válik egy maszk felvétele után, felüvölt, háttérben villámlás, dörgés… Majd kiderül, hogy csak hülyéskedett.).

    Az elemzőbb kedvűeknek érdekes lehet még, hogy a szerző, miként mutatja be Japánt és miért válhat Batman a keleti kultúra méltóbb képviselőjévé, mint a tényleg onnan származó harcosok. De sok olyan probléma is, mint az önfeláldozás vagy az énkeresés is feltűnik a műben, igaz az erős felütések ellenére a megoldások általában elég átlagosak, ha nem is gyengén kivitelezettek.
    A rajzok szintén egy anime hangulatát adják: gyakoriak az üres hátterek, apró gesztusokon elidőző képkockák, mozgásvonalakkal izgalmasabbá tett, rajzoló által kiélvezett akció képsorok. Mindamellett igényes, érdekes, egyedül az idős Batman szögletes álla túlzó egy csöppet. Külön figyelmet érdemel az egyik első duplaoldal, ahol a denvérember mítosz gonoszait láthatjuk mangában. Kétarc kifejezetten jóképű és öt nagyon csábos női ellenség is feltűnik, akiknek az összegyűjtése szintén kicsit mangás kielégítése a fiús vágyaknak: Batman mellett ritkán jellemzőek a női szereplők, ezek után a rajzok után, nehéz megérteni, hogy miért, ha egyszer ilyen dögösek.
    A magyar kiadás egy kötetben, manga irányban (jobbról balra) adta ki a történetet, egyedül pár dupla oldal van tönkretéve (a korábban tárgyalt csajos kép nem számít ide). Ugyanis, amikor a szereplő a két oldal közepén áll, teljesen eltűnik a könyv ragasztásától, a könyv kötését így a képek sínylették meg.
    Az élmény összességében jó, nem érzi úgy az ember, hogy hiába töltötte az időt az olvasással, a mű hozza amit hoznia kell, de a nagy megdöbbenésre vagy katarzisra senki se számítson, meghatározó vagy kötelező olvasmánynak túlzás lenne nevezni. Batman egy kalandja a manga földjén vagy a manga kikacsintása Gotham cityre. Következmény nélküli érdekesség, unalmas délutánokra garantált szórakozás.

     
  • MacGuru 12:39 on October 29, 2011 Permalink
    Címkék: Black Lagoon, , Ookami-san to Shichinin no Nakamatachi, utalás   

    Eddig azt hittem, hogy az Ookami-san testvérpárja csak valami spontán vicc. Most viszont kiderült, hogy egy utalás a Black Lagoon-ban szereplő Hansel és Gretel párosra.

    Gretel és Hansel

     
  • MacGuru 22:57 on October 20, 2011 Permalink
    Címkék: , Dance in the Vampire Bund, fanservice   

    Vannak stúdiók, amik nagyon jellegzetes animéket adnak ki. Vegyük például a SHAFT-ot. Ők készítették a Dance in the Vampire Bund-ot, és a Bakemonogatarit. Első dolog, ami szembe tűnik mindkettőben, a jelenetek közepére bevágott egy színnel kitöltött képkockák. Bakemonogatariban még felirat is van rajtuk, hogy legyen mit bogarászni.

    A fanservice többnyire pedig olyan formát szokott ölteni, ami feltűnő, és a szórakozni vágyó nézőnek az arcába nyomja a tényt, hogy miatta került be a jelenet. Például egy hosszú pászta a fürdőkádban ülő hősnőről, párával és/vagy habbal (vagy pingvinnel és macskával, sorozatfüggő, mivel cenzúráznak :P).
    Viszont ha már a sorozat fele egy színes stroboszkóp, akkor nyugodtan el lehet sütni olyat is, hogy 4 képkockáig mutatnak valamit egy harcjelenetben, mert biztos kiszúrja valaki. És egy fórumban megemlíti, hogy „láttátok a ragtapaszt?”. Utána pedig mindenki nekiáll a Bakemonogatari 15. részében Shinobu-chan körbepörgőrúgását kikockázni.

     
  • hummogo 11:27 on October 9, 2011 Permalink
    Címkék: , cyberpunk, , , Rozsomák, Snikt!   

    Nu, ez lenne az első bejegyzés a mangakák nyugaton rovatnak. (összesen két cikkes rovat lesz, no, de mindegy 😀 ) Nihei Cutomu Snikt! című alkotása (a snikt a Rozsomák (X-men filmekben: Farkas) történetek jellegzetes hangja, amikor a főhős karmai előugranak) egy sajátos darab, különösen ha összevetjük a Magyarországon megjelent, „nyugatiak” által írt Rozsomák történetekkel. A történet bármilyen előképzettség nélkül érthető: a halhatatlan gyilkos, Rozsomák előrekerül a jövőbe, ahol meg kell mentenie a világot, amit egy kétharmad füzetnyi végső kaszabolás után meg is tesz. Megy, gyilkol, visszamegy. A képregény ezen a szintjén primítvenek, kidolgozatlannak hathat az oldalszám túl sok a cselekménynek, de túl kevés, hogy rendes jellemek és izgalmas konfliktusok megjelenjenek vagy akár kiszámíthatatlan fordulatok.

    DE! Egyrészt a képregény közepén megismerjük az apokaliptikus jövő okát (a száz oldalas képregény szövegének kb 80%-a ezen a négy oldalon van), amely azontúl, hogy jellegzetesen a Japán természet-mesterséges ellentétre épül, egész eredeti és költői. (A szennyeződések elpusztításáért előállított baktériumok az emberi civilizációt pusztítják el, jelezve halkan hogy nálunk már minden mű és szennyező.)

    Másrészt a képek. Rozsomák hallgatag figura, mégis a többi itthon megjelent történet tele van szöveggel. No itt, akárcsak a mangák jelentős többségében dominálnak a szöveg nélküli képkockák, igaz, „nyugatosan” keretezve vannak, nem úgy mint sok mangában, ahol a képek összeolvadnak. És ezek a képek valami csodásak! Ha az egész képregényt úgy fogjuk fel, mint egy cyberpunk rajz albumot, amelynek a képeit a kiadás miatt történetbe kellett szervezni, fantasztikus élményben lesz részünk.

    A rajzoltság érzetét meghagyó stílus, a zömök Rozsomákot, egy cingár, sápadt figurává teszi expresszionistán elnyújtott karmokkal, laza félmosollyal, gépi ellenfeleit pedig az olvadt fém és artériákkal megspékelt mutáns transzformerek legjobbjaivá. Ez a képregény végsősoron nem azért van, hogy meglepődjünk a történet csavarain, hanem, hogy elképedjünk a stílusán: igen, valaha, gyerekként, mi is ilyen laza, veszélyes arcok akartunk lenni, akit csak úgy spontán átrángatnak a gonosz robotok közé egy fantasy világba, hogy írtsuk kicsit az ellent, megcsodáljuk a csajokat, majd visszamenjünk bekapni egy sört a kocsmába.

    Az pedig, hogy egy „primitív” történet mit üzenhet azzal, hogy a gonosz fémgépeket a fémtestű Rozsomák csinálja ki, már csak adalék a vérgőzös élvezethez.

     
  • MacGuru 11:29 on October 8, 2011 Permalink
    Címkék:   

    MondoCon 2011 ősz 

    Csapatunk nagyja eljött az őszi MondoConra, és hummogovel feltett szándékunk, hogy élőben közvetítsünk mindenről, ami megtetszik nekünk. Terveim szerint fényképek is lesznek, bár sajnos rendes gép nincs nálam, úgyhogy a hivatalos fotósokkal nem fogjuk felvenni a versenyt.

    (Tovább…)

     
    • MacGuru 11:00 on október 9, 2011 Permalink | Válasz

      Ami meglepett, hogy Kyuubey-t egész sokan felismerték, és volt Mami és Kyouko cosplay is, amik nagyon tetszettek. Kár, hogy Ryuoku sosem volt ott, amikor láttuk őket, hogy készíthessünk egy rendes fotót. 🙁 Cserébe vettem egy zsákba macska Homura figurát 😀

  • MacGuru 23:01 on October 5, 2011 Permalink
    Címkék: C3,   

    Na, a C³ (CubexCursedxCurious) sorozatról sem fogok hosszas ismertetőt írni, az első rész 16. percéig bírtam. Veszett idegesítőnek találom a főszereplő karaktert, érdemi cselekedet nem sok volt (igaz, nem hagytam kibontakozni a történetet), és a(z elcsépelt klisé) karakter bemutatására szánt jelenetek nagyja pedig előre jósolható. Kár, hogy még ecchinek is gyászos a percenkénti bugyi villantásaival, mert grafikailag azért van egy-két jó (bár nem kiemelkedő) húzása.

     
  • Ryuoku 19:20 on September 30, 2011 Permalink
    Címkék: otaku   

    http://otakumotivationalposters.tumblr.com/page/13 ím egy vicces oldal! :’D

     
  • MacGuru 21:26 on September 27, 2011 Permalink
    Címkék:   

    Én szeretem, ha egyszer-egyszer egy animében van egy rövid rész, aminél képkockánként kell léptetni, hogy minden apróságot meg lehessen találni a képen, minden feliratot el lehessen olvasni. Ez szórakoztató.

    De amikor a sorozat nyitó másfél-két perce ilyen, az már kiakasztó.

     
  • MacGuru 22:39 on September 22, 2011 Permalink
    Címkék: ,   

    Felkerült a MondoCon oldalára a 2011-es őszi anime con programbeosztása: http://www.mondocon.hu/?page_id=22

    Egyetlen gyors átfutás után nekem inkább a szombati programok tetszenek, bár a vasárnapi cosplay performance versenyt is kár lenne kihagyni. Amit még mindig hiányolok, az a BlazBlue a konzolszobából. Megnéznék egy versenyt belőle, sőt, azon még indulnék is (Baden-Baden Lily!) 😀

    Update:
    Összeszedtem egy Google Calendar-ba a programokat, hogy mindenki nyomon tudja követni, mi mikor és hol kezdődik. Ha van okostelefonod, akkor célszerű rászinkronizálni, hogy napközben könnyen eligazodj a programok között. Link:
    http://www.google.com/calendar/embed?src=kumiai.hu_6ctnh8e6ahpa7t4sc0ab5bndos%40group.calendar.google.com&ctz=Europe/Budapest

     
    • MacGuru 21:16 on szeptember 24, 2011 Permalink | Válasz

      Vasárnap lesz a Szerencsekerék vetélkedő is, aminek ma tették közzé a leírását. Érdekesnek tűnik, és vicces lenne nevezni is, ha képben lenné(n)k az itthon vetített sorozatokról 😀

c
új bejegyzés
j
következő bejegyzés/hozzászólás
k
előző bejegyzés/hozzászólás
r
válasz
e
szerkeszt
o
hozzászólások mutatása/elrejtése
t
ugrás a tetejére
l
ugrás belépéshez
h
súgó
esc
mégse