Nagyon érdekes befejezés ez a Gossicknak, de nem akarok spoilert lőni (habár valószínűleg mindenki látta már rajtam kívül). Az openingben az animés rétegeket ötletesen összemosták a széthajtogatós mesekönyv képeivel, így értelmet nyertek. A két főhős Holmes és Watson, megvariálva a szerelemmel végig viszik a sorozatot. A történet nem is nyomozások sorozata, hanem mesék, mondák értelmezése, afféle bölcsész munka, beletéve egy olyan rajzfilmbe ami szintén alkalmazza önmagán az elemezést (a lány értelmezik a szereplők szörnynek, tündérnek, farkasnak, stb…). De benne van a toronybazárt királylány motívum is például… A vége (azért had említsem meg mégis) sokakban fog hiányérzetet kelteni katarzis terén, de ha az ember bele gondol erre kellett kifutnia az egésznek.
Megjegyzés: Általában két okostojás méri össze agyizomzatát, de a főhős itt annyira okos, hogy már önmaga ellen sakkozik 😀